Egy fiatal lány története.

"Letelt a tíz perc, ránézek a tesztre. Pozitív!"

Kérlek benneteket, ne ítélkezzetek! Ne bántsatok addig, amíg nem ismeritek a másik ember történetét!

Íme az enyém: 

2022. 07.01. reggel 10 óra

A nap, amikor megcsináltam az első terhességi tesztet. Bezárkóztam egy áruház mosdójába. Ekkor már két napja késett. Nagyon izgultam, mert korábban még sosem fordult elő olyan, hogy ne jött volna meg. 

Bevallom, elég felelőtlenek voltunk a barátommal. Sajnos védekezés nélkül szeretkeztünk. Megszakítással. Igazából már 3 éve együtt vagyunk, és bár voltak nehézségeink, mindig kitartottunk egymás mellett. 

Letelt a 10 perc. Ránézek a tesztre. Pozitív. Most mi lesz?
 

2022.07.01. reggel 10 óra 10 perc

Mély levegő. Csak semmi kapkodás. Ne essünk pánikba. MOST MÉGIS MI LESZ?? 

Felhívom a legjobb barátnőmet, Kicsöng. Először azt hiszi, ugratom és be akarom csapni. Aztán rájön, hogy komolyan beszélek. Felajánlja, hogy nála aludhatok ma.
 

2022.07.01. este 9 óra

Már itt vagyok a barátnőmnél. Olyan kedves volt ő is és az anyukája is. Csináltak nekem palacsintát és kakaót. 

Tudom, hogy sokáig nem bújkálhatok. Már vagy 10 nem fogadott hívásom van a barátomtól. 

Írok neki.
 

2022.07.02. reggel 7 óra

Semmit nem aludtam éjszaka. A barátommal leveleztem, aki azt mondta, hogy az képtelenség, hogy terhes legyek. Mert ő még nem akar apuka lenni. Nem készült fel erre és anyagilag sem áll úgy, hogy eltartson egy kicsit.
 

2022.07.02. dél

Találkozunk a barátommal. A lelkem mélyén azt hittem, hogy meg tudjuk ezt beszélni felnőttek módjára, de ő csak kiabál velem, és azt hajtogatja, hogy ez az egész az én hibám, mert nem akartam fogamzásgátlót szedni. 

Tényleg nem akartam. Mert az egyik barátnőmnek tiszta pattanásos lett tőle a bőre, meg egyébként sem akartam semmilyen gyógyszert beszedni, ha nem muszáj. 

Most mégis inkább a pattanásokat választanám a fejemen, mint a babát a hasamban. 
 

2022.07.02. este 11

Megint vitatkozunk. Már megy az ajtócsapkodás is. Összecsomagol és elmegy. Azt mondja, oldjam meg az életemet ahogy akarom, ő köszöni szépen, nem kér belőle többet. 

Sírvafakadok és bezuhanok az ágyba.
 

2022.07.03. hajnali 1 óra

Hívom a legjobb barátnőmet, de ő csak azt hajtogatja, hogy beszéljek a szüleimmel. Azt még nem akarok. Most még biztosan nem. 

Remek. Őt sem hívogathatom egy darabig. 
 

2022.07.04. reggel 8 óra

Felhívom a nőgyógyászt. Délután tud fogadni. 
 

2022.07.04.  délután 4 óra

A nőgyógyásznál ülök a váróban. Istenem, mit keresek én itt? Meglátok egy terhes nőt velem szemben belépni az ajtón, és olyan hányinger fog el, hogy nem tudom, a terhesség okozza, vagy a puszta gondolat, hogy terhes vagyok. 

Istenem, most segíts!
 

2022.07.05. délután fél 5

A nőgyógyászom látja az arcomon, hogy nem repesek az örömtől, hogy kisbabát várok. Gyorsan tálalom neki a szitut. A barátom elhagyott, lakásom nincs, pénzem sincs, munkám végképp nincs, hiszen még tanulok. 

Azt mondja, a 8. hétig el tudom dönteni, hogy csináljon-e abortuszt, vagy ne. Amit mindenképp a 12. hétig kell majd megejteni, ha ezt választom. Jelenleg a 4. hétben járok. De szerinte ne halogassam a döntést sokáig. 
 

2022.07.05. délután 5 óra

Zokogva ülök a buszon. A sminkem teljesen el van kenődve. Mindenki engem bámul, de most az egyszer nem érdekel.
 

2022.07.06. ebédidő

Közlöm a szüleimmel, hogy mi történt. Szerintük az egyetlen épeszű megoldás az, ha elvetetném. 

De valahogy mégsem visz rá a lélek. Milyen anya az olyan, aki cserbenhagyja a gyermekét? Aki lemond róla? Milyen ember az olyan, aki elveszi egy másik kis ártatlan lény életét? 

És milyen ember az olyan, aki világra hozza úgy a babáját, hogy közben fogalma sincs, mihez fog kezdeni az életével, hol fog lakni, miből fog fizetni mindent, és hogy fog tudni teljesen egyedül, önállóan gondoskodni a kicsijéről?

Még egy hónapom van dönteni. 4 hét. 30 nap. 720 óra. 43200 perc. És én minden percben mást gondolok, mást érzek. 

Mi a jó döntés? Kire vagy mire hallgassak?
 

2022.07.07. reggel 8 óra

Elég volt egyetlen éjszaka, hogy kitisztuljon a fejem és rájöjjek, mit is szeretnék valójában. Igazából már tegnap is tudtam, mi a helyes, mégis hagytam, hogy befolyásoljanak a szüleim. 

Bármi is lesz, bárhogy is alakul az életünk, ez a kis apróság él bennem és élni akar, és engem választott az anyukájának. Ezért nem fogom elvenni tőle az életet. Lehet, hogy nehéz lesz, főleg az elején, de mi ketten mindent meg fogunk oldani együtt. Tudom, érzem. 

Ketten a világ ellen! 

Indexkép: cottonbro fotója a Pexels oldaláról